Káromkodás csillapítja a fájdalmat

Egy cifra káromkodásokkal teli mondta nem csupán pillanatnyi fájdalmunk kifejezésére szolgál, hanem segít csökkenteni is azt. 

Még a legszelídebb emberrel is megesik olykor-olykor, hogy káromkodás hagyja el a száját, pláne, ha hirtelen fájdalom (pl. beveri a könyökét, elvágja az ujját stb.) vagy frusztráció éri.

A magyar nyelv különösen alkalmas a csúnya szavak cifrázására, ám bizonyos hatások minden nyelven ugyan ezt a reakciót váltják ki az emberből. Egy új kutatás szerint ez nem véletlen egybeesés, mert a káromkodásnak más funkciója is van, minthogy kifejezzük nemtetszésünket egy adott helyezettel, személlyel kapcsolatban.

Kutatók állítják, hogy a káromkodásnak feszültségcsökkentő és fájdalomcsillapító hatása van.

NeuroReport című szaklapban megjelent tanulmány azt vizsgálta kollégiumi diákok részvételével, hogy azok mennyi ideig tudják jéghideg vízbe merítve tartani a kezüket. A kísérlet alatt a résztvevők egy saját maguk által választott káromkodást, vagy egy közömbös szót ismételgethettek. Azok, akik a csúnya szó mellett döntöttek elviselhetőbbnek ítélték a fájdalmat, és átlagosan 40 másodperccel tovább tudták a fagyos vízben tartani a kezüket.

A káromkodásra általában, mint nem illendő magatartási formára tekintünk, ám a kutatók szerint ideje felülvizsgálnunk az eddigi álláspontunkat. "A káromkodás olyannyira egyetemleges válasz a bennünket ért fájdalomra, hogy lennie kell valamiféle mélyben húzódó, ösztönös indokának." - magyarázza a tanulmányt vezető Richard Stephens, az angol Keele University pszichológusa. "Éppen ezért, én azt javasolnám mindenkinek, hogy ha valami fájdalom éri, akkor káromkodjon egészen nyugodtan." - tanácsolja Stephens professzor.

Hogy az illetlen szavak miként fejtik ki fizikai hatásukat, az egyelőre nem tisztázott, ám a kutatók azt feltételezik, hogy az agy érzelmekhez kapcsolatos funkcióihoz köthető a dolog. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy az agy bal féletekének felső rétegéhez kapcsolódó normális beszédfunkcióktól eltérően, a káromkodás során a jobb félteke mélyebb rétegei aktiválódnak.

Autómatikus reakció a hírtelen fájdalomra

A kísérletet végzők úgy vélik, hogy a szociabilitásért felelős agyi terület, az amygdala (mandulamag) játszik közre a jelenségben, amelynek kibocsájtott ingerei megnövelik a pulzusszámot, és így kevésbé leszünk érzékenyek a fájdalomra. A felmérés során a kollégisták szívverése csakugyan felgyorsult káromkodás közben, ebből következtettek a tudósok arra, hogy az amygdala működésbe lépett.

Ezt a magyarázatot több kutató helyénvalónak tartja, például a Harvard egyetem pszichológusa, Steven Pinker is, aki a 2007-ben megjelent The Stuff of Thought című könyvében külön fejezetben foglalkozott a témával. Pinker a káromkodás mechanizmusát összevetette a macskák hirtelen fájdalomra adott agyi reakciójával. "Úgy vélem, hogy a káromkodás hasonló az állatoknál megfigyelhető védelmi reflexhez. Mikor egy macska hirtelen megsérül vagy megpróbálják korlátozni a mozgásában, akkor harcias mozdulatokkal reagál, amit dühös hangok kiadásával kísér, hogy megijessze, megfélemlítse a támadóját." - magyarázza Pinker.  

Azonban a témában már 35 éve kutakodó Timothy Jay pszichológus szerint az átkozódás több puszta agresszív válaszreakciónál. "A káromkodással nem csupán dühöt és ijedtséget, hanem akár meglepettséget és örömöt is kifejezhetünk. Inkább az autónkban található dudához hasonlítanám, aminek hangjelzését a legkülönfélébb módokon használhatjuk fel.

Szélsőséges helyzetekben akár káros hatása is lehet a káromkodásnak, például amikor az agy érzelmi központja a csúnya szavak hatására fizikai erőszakká transzformálja a dühünket. De ha barkácsolás közben a szög helyett az ujjunkat találjuk el a kalapáccsal, akkor néhány jól megválasztott káromkodás tényleg segít elviselni a fájdalmat." - véli.

Richard Stephens ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy minél többször káromkodunk, a csúnya szavak annál inkább elveszítik érzelmi töltésüket. Anélkül pedig a káromkodás puszta szitokszóvá alakul, ami már képtelen a fájdalom csökkentésére.